Kettészakadt Románia az elnökválasztáson, de lesz valaha összeborulás?

A populista szélsőség térhódításától tartó Európa megkönnyebbülésére nem sikerült megnyernie a román elnökválasztást George Simionnak, mert Nicusor Dan bukaresti főpolgármester utcahossznyi hátrányt fordított tömbháznyi előnyre. Hogyan állt össze az eredmény, és mi várható ezután?

Kettészakadt Románia az elnökválasztáson, de lesz valaha összeborulás?

Lélegzetelállító mozgósítással és meglepetésszerű eredményekkel győzött a romániai elnökválasztás vasárnapi második fordulójában a függetlenként indult Nicusor Dan, akinek magas hegyet kellett megmásznia a sikerhez. A tavaly megsemmisített első fordulóban még a végül az alkotmánybíróság által a versenyből kizárt Calin Georgescu javára, búvópatakként megjelent orosz beavatkozásról szóltak a hírek, most viszont a szélsőjobboldali George Simion mellett heteken át láthatóan kampányolt J. D. Vance amerikai alelnök, Donald Trump Romániába látogató legidősebb fia, valamint Elon Musk. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltjére voksoltak a sajátjai mellett Georgescu hívei, s mások is, de mindez kevés volt, a végelszámolásnál Dan nyolcszázezer szavazattal előzte meg Simiont, aki kedden bejelentette: az alkotmánybíróság előtt megtámadja az eredményt, mert szerinte Franciaország és Moldova beavatkozott a választásba.

A bukaresti főpolgármester több mint négymillió szavazattal kapott többet, mint az első fordulóban. Felsorakozott mögötte a korábban kíméletlenül ellene kampányoló két koalíciós párt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), valamint az RMDSZ is. A harmadik társuk, a Szociáldemokrata Párt (PSD) megosztott volt, sokan a partvonalon maradtak.

A választási térképen jól követhető, hogyan szakadt ketté az ország. A nagyvárosokban (Bukarestben, Kolozsváron, Temesváron, Iasiban) Dan győzött. A „Soros emberének” bélyegzett, ellenfelei által „progresszívként” szidalmazott jelölt elvitte a magyarok lakta megyéket – noha a magyar kormánypropaganda itt ellene dolgozott. Dan megszerzett két fontos megyét (Szatmárt és Máramarost) az ukrán–román–magyar hármas határ, valamint kettőt (Iasit és Galacot) a moldovai–román határ mentéről. Mindezt ellenszélben, mert a szélsőjobboldal azzal vádolta, hogy az ukrán frontra vitetné a románokat.

A vidék, Dél-Románia, a hátrányos helyzetű keleti és északi térségek mind Simiont választották, aki a „láthatatlanok” és a „megszégyenítettek” elnökjelöltjeként beszélt saját magáról. A hatmilliósra becsült diaszpóra ugyanúgy kettészakadt, mint Románia. Ott, ahol az európai szélsőjobb erős (Németországban, Olaszországban, Ausztriában), a romániai kitelepültek, vendégmunkások is inkább Simionra voksoltak.