Gulyás Gergely: Pontos és hiteles az Orbánnál megjelent koporsós videó – élőben a kormányinfó
Gulyás Gergely és Vitályos Eszter válaszol az újságírók kérdéseire.
Izrael meg fogja változtatni a Közel-Keletet – tett ígéretet két nappal a Hamász 2023. október 7-ei példátlan terrortámadása után Benjamin Netanjahu, a sokkból lassan ocsúdó ország miniszterelnöke. Akkor ez lelkesítő és bátorító retorikának tűnt, de közel húsz hónappal később valósággá vált. Az izraeli hadsereg legyűrte a szélsőséges palesztin terrorszervezetet, jelentős mértékben meggyengítette a Hezbollah libanoni síita mozgalmat, amivel komoly csapást mért az „ellenállás tengelyére”. Közben megbukott Szíriában az Asszad-rezsim, és a Trump-kormány tűz alá vette a jemeni hutikat. Múlt pénteken pedig – sokak meglepetésére – „a kígyó feje” következett, ahogy Izraelben a csatlósrendszert kiépítő Iránt nevezik.
Annyira váratlanul érte a teheráni vezetést az első csapássorozat, hogy – mint egy elemző fogalmazott – ez lehetett Irán Pearl Harbor-pillanata. Az izraeli légitámadás első hullámának az volt a célja, hogy megnyissák a teret a vadászgépek előtt; keddre, a háború ötödik napjára Izraelnek már szinte teljes uralma volt az iráni légtér felett, és minden fontos célpont elérhetővé vált számára – mondták a HVG-nek izraeli szakértők.
Netanjahu már évtizedekkel ezelőtt céljául tűzte az Irán elleni támadást, ám ezzel kapcsolatos ígéreteit (és fenyegetéseit) sokan puszta választási fogásnak, imázsépítésnek gondolták. Az ilyen kijelentések után a múltban mindig kórusban figyelmeztettek a politikusok és szakértők a beláthatatlan következményekre. Úgy tűnik, hogy az izraeli kormányfő a gázai kudarcot – amely ráégett, akár elfogadja ezt, akár nem – Irán legyőzésével feledtetné, hogy így vonuljon be a történelembe. Izrael mostani, korszakformálónak bizonyuló nagyszabású légi háborúját már a tavaly indított két korlátozott légitámadással előkészítette.
